Épület-felügyeletei rendszerek

Ez azt eredményezi, hogy az üzemeltetői igények többnyire a tervekben nem vagy csak szerény mértékben jelennek meg. A kivitelezők közötti verseny általában a beruházó igényei szerint megtervezett rendszer műszaki tartalmának csökkenéséhez vezet, melynek következtében a rendszer tartalékai jelentősen, sokszor nullára csökkennek.

Gyakori eset, hogy a műszaki tartalom változásának a tervekre történő átvezetése nem történik meg a kivitelező cég tudásában bízva. Ez azt eredményezi, hogy az egyes szakágak kivitelezői legtöbbször csak a végső fázisban veszik észre például a gépészeti oldalon megváltozott teljesítmény okozta villamos teljesítmény többletet. Akkor még nem is említettük ezen dolgoknak a térigényt növelő hatását. Az adott problémák kiküszöbölése az adott fázisban már mindig nehézkes elsősorban a határidő, másrészt a biztosan fellépő többletköltségek miatt. Itt visszaértünk a jó tervek jelentőségéhez. Fontos, hogy a tervek ne azért készüljenek, mert szükségesek az átadási dokumentációhoz, hanem azért, hogy a későbbi kivitelezés és üzemeltetés céljainak megfeleljenek.

A tervezés folyamán a különböző szakági tervezők között biztosítani kell az egyeztetések lehetőségét. Gondoskodni kell az egyes pontokon történő módosítások más területeken okozott hatásainak a terveken történő megjelenéséről. Az esetek több mint felében egyáltalán nincs és még magasabb arányban hiányos vagy nem átgondolt a gépészeti rendszerek működésének leírása. Ez azt eredményezheti, hogy az automatika tervező és a kivitelezők improvizálni kezdenek. A kábelezés területén is jelentős szemléletbeli változások mentek végbe. A közelmúlt tűzeseményei is középpontba helyezték ezt a területet. Egyre több helyen követelik meg a tűzálló és halogénmentes kábeleket és tartószerkezetet. Ügyelni kell, hogy a villamos és automatika terveken a kábeljegyzékben ez szerepeljen. Ellenkező esetben jelentős pótköltséggel kell számolni, mivel a tűzálló kábelek ára többszöröse a normál kábelekének. átadáskor a terveknek tükrözni kell az aktuális állapotot, hiszen a későbbiekben minden átalakításnak, bővítésnek azok képezik a kiinduló pontját.

A leggyakoribb gond a fagyvédelemmel van általában. Számos esetben egyáltalán nem is gondolnak rá, más esetekben nem körültekintően szerelik. Alapvető, hogy a fagyást érzékelő eszközt ott helyezzük el, ahol az elfagyás keletkezhet. Ez azt jelenti, hogy például a légkezelők hőcserélőinél teljes keresztmetszetet kell figyelni, azaz a termosztát kapilláriscsövét egyenletesen kell elhelyezni. Az érzékelőket olyan pontokra kell felszerelni, ahol valós értékeket mérhetünk.

A folyadék és légcsatorna érzékelők benyúlását az áramló közegbe biztosítani kell. A teremérzékelők nem kerülhetnek olyan helyre, ahol erős légáramlás, sugárzó hő befolyásolhatja a mérés eredményét. A nem megfelelően felszerelt perifériák a szabályozókörök pontatlan működését, lengését eredményezhetik. Ezek a hibák leginkább az üzembe helyezés, beszabályozás során derülnek ki, amikor a perifériák egy részét már elburkolták (álmennyezet, szigetelések). Ekkor már csak plusz költségek árán lehet a javításokat elvégezni. Amennyiben ezt el szeretnénk kerülni, az előbb felsoroltakra mind oda kell figyelni.

Az erősáramú és automatika szekrények a felügyeleti rendszer tán legfontosabb részei. Az erősáramú és gyengeáramú részeket lehet egy kapcsolószekrénybe, vagy külön szerelni. Utóbbi eset általában akkor fordul elő, ha a gépészethez tartozó erőátviteli munkálatokat is az épület egyéb villanyszerelési munkálatait végző cég végzi. általában olcsóbb, ha közös szekrényt használunk. Sűrűn előforduló probléma, hogy a kapcsolószekrény elhelyezése nincs folyamatosan egyeztetve. A gépészeti elemek különféle okokból nem férnek el a tervezett helyen és ezért a kijelölt nyomvonalon túlfutnak a csövek. Jobb esetben csak a kapcsolószekrény ajtajának nyitását akadályozzák, rosszabb esetben lehetetlenné teszik annak felszerelését. Az erősáramú elosztók szerelése veszélyes üzem, ezért előtte, a balesetmentes munkavégzés érdekében, elegendő helyet kell hagyni. Továbbá a kapcsolószekrény jelzőlámpáit, kapcsolóit, feliratait úgy kell elhelyezni, hogy azok gyorsan áttekinthetőek és kezelhetőek legyenek. Figyelni kell arra, ha a szabályozókat tartalmazó kapcsolószekrény szabadtérbe kerül, akkor annak nyáron a szellőzéséről, télen pedig fűtéséről gondoskodni kell. Mindezt úgy, hogy a nedvesség elleni védelem is megfelelő legyen. Lehetőséget kell biztosítani a rendszer kisebb arányú bővítésére, átalakítására. Ez kb. 10% tartalék helyet jelent. A megvalósulási tervekből egy példányt célszerű elhelyezni a szekrényben és ezen az üzemeltetés során történő átalakításokat, bővítéseket nyilvántartani.

A kábelezésnél ügyelni kell arra, hogy a kihúzott kábeleket a tervek szerint feljelöljék oly módon, hogy a jelölések a kapcsolószekrénybe történő bekötés után is láthatóak legyenek. A kábeltartó szerkezetek méreteit úgy kell megválasztani, hogy azon a kábelek esztétikusan elhelyezhetők legyenek. A nehezen megközelíthető, elburkolt helyekre célszerű a várható bővítésekre néhány tartalék kábelt behúzni.

A bekötések előtt ellenőrizni kell, hogy a leszállított berendezések elektromos részegységei megegyeznek-e a terven szereplőkkel. Különös tekintettel kell ezt tenni a motorok típusát, azok működtető feszültségét és védelmét illetően. Miután a bekötéseket mind a terepi-, mind a szekrényoldalon elvégeztük, ellenőrizzük a motorvédelmeket, forgásirányokat és a DDC készülék bemenetén a jelek fizikai meglétét. Teszteljük le az összes reteszfeltételt. Nagyon fontos, hogy a próbához esetlegesen elhelyezett rövidzárakat (tűzvédelem) kiszedjük, a kikötött eszközöket (fagyvédelem) visszakössük, mert ellenkező esetben jelentős károk keletkezhetnek. Győződjünk meg arról, hogy a terepi tiltó kapcsolók megfelelően működnek-e. Nem szabad megfeledkezni a rendszer érintésvédelmi ellenőrzéséről sem.

A programok betöltése előtt nézzük meg, hogy a perifériák fizikai oldalon már ellenőrzött jelezései megjelennek-e a szoftver csatornákon is. Vizsgáljuk meg a kommunikációs kapcsolat meglétét a DDC készülékek és a központ között. Ezután betölthetjük a felhasználói szoftvereket és automata üzembe állíthatjuk a rendszert. A beszabályozás során beállítjuk a működési paramétereket, kiküszöböljük a szabályozó rendszer lengéseit. Fontos tudni, hogy automatika szabályozókörök beállítását csak olyan rendszereken érdemes elkezdeni, amelyeken mind a vízoldali, mind a légoldali beszabályozást elvégezték. Amennyiben a gépészeti rendszer munkapontjait nem állítjuk be megfelelően, nem tudunk stabil szabályozásokat biztosítani a DDC készülékekkel.

A munkálatok során a rendszerekben az eredeti tervektől való eltérést folyamatosan rögzíteni kell, hogy az átadási anyagban lévő terv pontosan tükrözze a megvalósulást. Az átadási dokumentáció részét képezi tehát a megvalósulási terv, a felhasználói szoftver listája, a készülékek adatlapjai, a gyártói műbizonylatok, a kivitelezői nyilatkozatok, az érintésvédelmi jegyzőkönyv, a hatósági engedélyek, a garancianyilatkozatok, a kezelőszemélyzet oktatásáról szóló jegyzőkönyv.